Napsütéses reggelre virradt. A három nõvér, Prue, Phoebe és Piper vidám madárcsiripelésre ébredt. Ám a jónak is egyszer vége lesz. Az ajtón valaki erõsen dörömbölt és kiáltozott. - Valaki állítsa le! Mit keres ez itt? - morgott Phoebe. - Jól van már, kinyitom. - szólt Piper. Amint lenyomta a kilincset, egy vérzõ, kezét sebére szorító férfi esett be az ajtón. Piper sikkantott. Erre már Prue és Phoebe is felkeltek. - Segítsen! Ugye itt lakik a három boszorkánynõvér? Egy… warlock… megtámadott… szólnom kell nekik, segítsen… - Tessék? Jaj, magából dõl a vér! - szólt, majd bevonszolta a házba. - Prue, Phoebe! Hozzatok kötszert! Miután ellátták Hans sebeit (mert ahogy megtudták, így hívják a férfit), az elmondta a lányoknak a történetet, miszerint egy warlock, amely képes beleolvadni a környezetébe, vagyis láthatatlan, a boszorkányokra vadászik és Hans is egy boszorkány, de vele nem sikerült végeznie. - Megszerzi a boszorkányok erejét, bármi áron. Ezért megöli õket. Mert… senki nem adja oda élve… Ha jól értettem, amit mondott, már csak három boszorkány ereje kell, hogy 100-féle képessége legyen, és egyszerre akarja õket elintézni, ezért nézte ki… magukat. Vigyázzanak vele… - Vigyük fel Hanst és nézzük meg, mi van az Árnyak Könyvében! Amikor felértek a padlásra, már nyitva találták a Könyvet. Egy olyan oldalnál volt, amelyen az állt, hogy:
A láthatatlan warlockoknak 5 alapképességük van: természetesen, a láthatatlanná válás, a levitáció, a telekinézis, a tûzgerjesztés és a teleportálás. Ezen felül bármilyen erõt szerezhetnek boszorkányoktól, ha 100 különféle képességet szereznek, akár csak szerez is egy, akkor a világot örök sötétség fogja uralni, a Nap soha nem fog felkelni, annak a hatására, hogy a Földet elmozdítják a pályájáról. Ezzel a varázsigével lehet elpusztítani e kegyetlen warlock-fajt:
Az erõért, mely nála van, valaki sírt, tedd a dolgod, s a Hármak ereje felszabadít!
- Jól van. Most már csak meg kéne találnunk azt a nyamvadt warlockot, hogy végre végezhessünk vele! - sziszegte Phoebe. - Nem is kell sokat várni… Itt is vagyok. Csakhogy, nem azért, amiért ti szeretnétek, hogy itt legyek. Hanem hogy megszerezzem azt az utolsó három, hiányzó erõt is, hogy beteljesüljön az, amiért egész warlock- életemben dolgoztam! - Te jó ég! Hans! Te… vagy az a warlock? Tõrbe csaltál minket! - kiáltotta Piper meglepetten. - Igen, igen. Meg is lepõdtem, hogy milyen hiszékenyek is vagytok. De mindegy. Már úgysem számít, hisz most végzek veletek. - Arra még várnod kell! - szólt Prue és egy vázát tört össze Hans fején. - Gyertek, gyorsan mondjuk el a varázsigét! Az erõért, mely nála van, valaki sírt, Tedd a dolgod, s aHármak ereje felszabadít!
Mikor a lányok kimondták az igézetet, Hans hamuvá lett. Azok a boszorkányok, melyeknek az erejét elvette s megölte, feléledtek és erõsebbek voltak, mint valaha, s még inkább hálásak a három boszorkány- nõvérnek. - Hát, ennek a kalandnak is vége. Szerencsére. De holnap egy újabb vár… - szólt Piper. - Még szerencse, hogy a hármak ereje mindig felszabadít! - mosolygott Phoebe.
|