Újra reggel van. A helyszín San Fransisco, Prescott Street 1329, a Halliwell ház ahol most három boszorkány él. De álljunk csak meg! Boszorkányok? - kérdezhetnénk. Hiszen boszorkányok nem léteznek. De léteznek, igenis léteznek. Ezek nem akármilyen boszorkányok, ök a világ legerörebb boszijai. De térjünk vissza a lányokhoz, nézzük mit is csinálnak! Prue a szobájában telefonál, Piper a konyhában kávézik, Phoebe pedig t évét néz. (Húúúú! Csak el ne fáradjanak!) Ezt a nagy "munkát" félbe szakítja a telefon csörgése. Piper kikiabál a konyhából: - Phoebe telefon! - Jó, jó, megyek már! És Phoebe már ment is, hogy felvegye a telefont. - Halló! Vagy 2 percig beszélt aztán letette. Szegény lány úgy elsápadt, mintha szellemet látott volna. (Pedig nem ez lett volna az elsõ eset. ) - Mi a baj? - kérdezte Piper. - Lizy az egyik barátnöm, tudod akiröl meséltem. Megvakult! Az orvos azt mondta, hogy olyan, mintha kiégtek volna a szemei. De máshol egy karcolás sincs rajta. - Gondolod, hogy démon van a dologban? - kérdezte Piper Phoebet. - Nagyon úgy néz ki, de ahoz, hogy ki tudjam deríteni be kell mennem a kórházba hozzá. Ekkor lejött a lépcsön Prue. - Mi történt, ki telefonált? - érdeklödött Prue. - Prue elvinnél a kórházba? - Igen. De. . . . ? - Majd késöbb elmesélem, de most gyerünk! Azzal már ki is rohantak a házból. Piper pedig vissza ment a konyhába. Ez idö alatt Phoebeék odaértek a kórházba. - Köszi Prue, hogy elhoztál. - Megvárjalak? - Nem, köszi majd fogok egy taxit. És Phoebe már be is ment. - Jó napot egy lányt keresek, most hozták öt be ide. Lizynek hívják. Az ápolónö máris elkezdte keresni a számítógépben. - Igen, meg van. A 102- es szobában van. - Köszönöm! És merre találhatom? - 2. emelet, jobbra az 5. ajtó. Phoebe már ment is a 102- es szobába. Hamar megtalálta. Kopogott. - Szabad! - hallatszott a szobából. Phoebe belépett az ajtón, Lizynek a szeme be volt kötve. - Szia Lizy, Phoebe vagyok! - Phoebe, jajj, de jó, hogy itt vagy! Phoebe leült mellé az ágyra. - Úgy sajnálom Lizy! De mégis mi történt veled? - Nem tudom, csak egy erös fájdalomra emlékszem a szememnél. Phoebe, szomorú, de megvakultam. - És elkezdett sírni. - Nyugodj meg ne sírj! - A szemem nem lát, de arra még képes, hogy kifejezze az érzéseimet. - Segíteni fogok neked, bármi áron Lizy. - és átölelte. Ekkor Phoebenek lett egy látomása: Lizy a saját házában nézi a tévét, mire a háta mögött megjelenik egy démon, aki elég ocsmányul néz ki. A lány megfordul, de nem lát senkit. Csak azt veszi észre, hogy úgy fájnak a szemei, mintha meg akarnának égni. Lizy a földre zuhan. Phoebe látomásának ezzel vége. - Phoebe, mi a baj? - kérdezi Lizy. - Semmi, de most el kell mennem, de nemsokára visszajövök. Csak kitartás! - Oké! Szia! Phoebe kirohant a kórházból és fogott egy taxit. Eközben Piper a padláson takarít. Hirtelen megjelenik a háta mögött Leo. - Piper! - Leo! - Piper majdnem elájult úgy megijedt. - Muszáj ijesztgetned? Miért nem tudod az ajtót használni? Hidd el nem nehéz. Egyszer ki kellene próbálnod. - Jó egyszer kipróbálom! De most mondanom kell valamit. - Nekem is. . . Ezt nem nagyon tudták tisztázni, mert Phoebe felrohant hozzájuk és félbe szakította öket. - Sziasztok! - üdvözli öket Phoebe. - Szia! - Beszélnünk kell! - mondta Phoebe - Mi a baj? - Lizyt egy démon vakította meg! - Mi? - csodálkozott Piper. - Volt egy látomásom. - Piper pont erröl szerettem volna veled beszélni. - jelentette be Leo. Phoebe és Piper odament az Árnyékok Könyvéhez és elkezdtek benne keresgélni, hátha találnak valamit. - Meg van! - kiáltott fel Phoebe- Szahmet, kiszívja az emberek látását és ö ezzel marad láthatatlan, Csak a boszorkányok láthatják. - És mit lehet ellene tenni? - Annak kell a démonra öntenie akit ö megvakított! - Az elég nehéz ügy lesz mivel Lizy nem lát és kórházban van! - Várj ez még nem minden hármunknak el kell mondani egy varázsigét! Jut eszembe, Prue-t nem kellene haza hívni. - De igen! Leo menj el érte! - kérte Piper Leot. - Jó! Mindjárt jövünk! - és Leo már el is orbolt. Prue az irodájába olvasott valamilyen szerzödést! - Szia Prue! - Leo, hogy kerülsz ide? - Piperék küldtek érted! - Most nem mehetek, dolgozom! - Prue ez most fontosabb! - De mégis mi? - Majd Phoebeék mindent elmesélnek, csak gyerünk! - Jó menjünk! Abban a pillanatban el is tüntek! Egy pár perc alatt otthon voltak. Piperék elmesélték Pruenak az egész történetet az elejétöl a végéig! - Jó addig értem, hogy nekünk el kell mondani egy varázsigét, de Lizy, hogy fogjaa démon szemére önteni a bájitalt. Bevisszük hozzá a démont a kórházba? - értetlenkedett Prue. - Megszöktetjük Lizyt! - Mi? - néztek Phoebere a többiek. - Majd a mi Fényörünk segít! - nézett Phoebe Leora. - Nem, nem! Sajnálom erröl szó sem lehet ezt nektek kell megoldanotok - mondta Leo és elorbolt. - Na ezzel se mentünk sokra! Mind a hárman leültek és elkezdték "törni a fejüket". - Álljunk csak meg! Végülis boszorkányok vagyunk. - pattant fel Phoebe. - Igaza van! - helyeselte Piper. - Szerintem meg mást kell kitalálnunk. Nem szöktethetjük meg öt csak úgy. - Prue nincs más eséjünk csak így tudjuk a démont megölni! - Jó! Rendben van csináljuk! De mikor hozzuk ki a kórházból? - Este! Addig Piper megcsinálja a bájitalt. Én pedig elmegyek és felkészítem Lizyt. Így jó lesz? - Igen! - Prue elkísérsz? - Igen! - Akkor menjünk! Phoebe és Prue elmentek Lizyhez a kórházba és mindent elmeséltek neki. Este van, Prue haza ment Piperért, Phoebe pedig a kórházban várt rájuk. Prueék megérkeztek a kórház elé. - Na jó! Vegyük át mégegyszer, bemegyünk én lefagyasztok mindenkit és kihozzuk Lizyt. - Pontosan! - Elég kockázatos! - Az de most már mindegy. Gyerünk! És már rohantak is be, Piper mindent lefagyasztott. Felmentek Phoebeékhez és már mentek is a kocsihoz. - Phoebe én félek! - mondta Lizy. - Nyugi nincs mitöl! Na jó hazudtam! - De mégis hova megyünk? - kérdezte Piper Phoebet. - Szahmet egy sötét helyen él! Egy földalatti lejáróba megyünk, amit már régen lezártak! - Szuper! 10 perc múlva már ott is voltak. Kiszálltak a kocsiból és elindultak le a lépcsön. - Minden meg van? - Igen! - Biztos jó helyen járunk? - kérdezte Prue. - Csitt! Halljátok? - szólt Piper. Valami neszt lehetett hallani a háttérböl. Valaki megfogta Phoebe vállát. Phoebe pedig megfogja annak a valakinek a kezét és áthajítja a válla felett. Prue és Piper odanéztek, hogy mégis mi történt és látják, hogy Leo ott felszik Phoebe lába elött. - Szép dobás! - mondta Prue nevetve. - Leo bocsi nem akartam, nem tudtam, hogy te vagy. - Nincs semmi baj! Segíteni jöttem nektek! - De azt mondtad, hogy. . . - Oké tévedtem. - Ki az? - kérdezte Lizy. - Leo vagyok a lányok barátja. Phoebe oldalba löki Leot: - Elmondhatod! - Na jó Leo vagyok a lányok Fényöre. - Örvendek! - Én úgy szintén. - Piper vigyázz! - kiáltott fel Prue A démon ott termett Piper háta mögött és belé mártott egy kést. Piper kezéböl kiesett a bájital és ö a földre zuhant. Prue adémont a falhoz dobta és ott tartotta. - Piper! Istenem! Leo csinálj valamit! - mondta Phoebe. Leo Piper sebére tette a kezét mire az begyógyult. Piper felkelt. - Piper jól vagy? - kérdezte Prue. - Igen! De a bájitalnak annyi. - Nem egészen! - és Prue elövett a zsebéböl egy másik üvegecskét. - Prue! Imádlak! - kiáltott fel Phoebe. - Akkor jó! Phoebe odadta Lizy kezébae az italt. - Gyerünk Lizy önts rá! - De nem látom! - Siess! - kiáltott rá Prue, mert már alig bírta a falnál tartani a démont. És Lizy pont a démonra öntötte a bájitalt. Erre Lizy a földre zuhant. És a démon is a földre zuhant. - Phoebe mi történt? - kérdezte Piper. - Nem tudom! Gyerünk! És elkezdték mondani a varázsigét mire a démon elégett. - Leo! Mi baja van Lizynek? - Semmi! Mindjárt rendbe jön! Lizy felkelt. - Jól vagy? - Igen és látok! Phoebe látok! - és megölelték egymást. - Prue! Nektek is nagyon köszönöm! - Szívesen ez a dolgunk! Leo most, hogy látta minden rendben van elorbolt. - Mit szólnátok, ha elmennénk hozzánk és vacsoráznánk? Piper istenien föz. - Köszi a dicséretet. - nevetett Piper. Aztán elmentek mind a négyen. Végülis erre a napra elvégezték a höstettüket. Hiszen az ember nem csak a szemével lát |